  
	  
	 Hermione varázsolt nekik egy fényes kék lángot, amit befőttesüvegben lehetett ide-oda hurcolni. Épp a hátukat melengették a láng 
	mellett, amikor megjelent az udvaron Piton. Harrynek azonnal feltűnt, hogy a professzor sántít. Abarátok még szorosabbra zárták a kört, hogy eltakarják a lángocskát - bizonyosra vették, hogy Piton tiltott dolognak minősítené. "Ártatlan" ábrázatuk láttán azonban Piton gyanút fogott, és odabicegett hozzájuk. A tüzet nem vette észre, de látszott, hogy feltett szándéka keresni valamit, amibe beleköthet. 
	- Mi van a kezében, Potter? 
	A Kviddics évszázadai volt az. Harry megmutatta Pitonnak a könyvet. 
	- Könyvtári könyvet tilos kivinni az iskola épületéből - jelentette ki a professzor. - Adja ide. 
	Ezért öt pontot levonok a Griffendéltől. 
	- Ezt a szabályt most találta ki - morogta mérgesen Harry, mikor Piton elsántikált. - Mi baja 
	lehet a lábának? 
	- Nem tudom, de remélem, nagyon fáj neki - felelte mogorván Ron. 
	A Griffendél klubhelyiségében aznap este a szokásosnál is nagyobb volt a zsivaj. Harry, Ron 
	és Hermione együtt ültek az egyik ablak mellett. Hermione a két fiú bűbájtanleckéjét javította. Soha 
	nem engedte meg nekik, hogy lemásolják az ő házi feladatát ("Attól nem lesztek okosabbak!"), de arra hajlandó volt, hogy átnézze a leckéjüket, ami végül is ugyanarra az eredményre vezetett. 
	Harry nem találta a helyét. Vissza akarta kapni a Kviddics évszázadait, hogy a könyv elterel- 
	je a gondolatait a másnapi megmérettetésről. Végül is miért kellene félnie Pitontól? Felállt, és közölte barátaival, hogy megkeresi a professzort, és visszakéri tőle a könyvet. 
	- Inkább majd én - felelte kórusban a másik kettő, de Harry a fejébe vette, hogy Piton más tanárok jelenlétében úgysem mer nemet mondani neki. 
	Lement a tanári szobához, és bekopogott. Nem kapott választ. Újra kopogott. Semmi. 
	Talán Piton odabent hagyta a könyvet. Egy próbálkozást mindenesetre megért a dolog. Rés- 
	nyire nyitotta az ajtót, bekukucskált a tanáriba - és iszonyú látvány tárult a szeme elé. 
	Odabent nem volt senki más, csak Piton és Frics. Piton felhúzta a talárját a térde fölé. Az 
	egyik  lábszárán   csúnya,  marcangolt   seb   éktelenkedett.  Annak   az   átkötözésével   foglalatoskodott 
	Frics. 
	- Átkozott bestia - dühöngött Piton. - Hogy figyeljen oda az ember egyszerre mind a három 
	fejére? 
	Harry megpróbálta csendben behúzni az ajtót, de... 
	- POTTER! 
	Piton arca eltorzult a dühtől; gyorsan leeresztette talárját, hogy eltakarja a sebet. Harry nyelt 
	egyet. 
	- Csak a könyvemet szerettem volna visszakérni. 
	- KIFELÉ INNEN! KIFELÉ! 
	Harry gyorsan eliszkolt, nehogy Pitonnak eszébe jusson újabb pontokat levonni a Griffendél- 
	től. Visszaszaladt a toronyba. 
	- Na, visszaadta? - érdeklődött Ron, mikor meglátta Harryt. - Mi a baj? 
	Harry suttogva beszámolt a történtekről. 
	         
		 
	        
	       
 |