Piton legrosszabb emléke (részlet)

-Találtam neked programot, Tappmancs- szólt halkan James- Nézz csak oda...

Sirus a mondott irányba fordította a fejét. A következő pillanatban megdermedt, mint a vadászkutya, ha szimatot fog.

- Csodás- suttogta.- Pipogyusz.

Harry követte Sirius pillantását.

Piton időközben felállt, és eltette az RBF- feladatlapot. Mikor kilépett a bokor árnyékából és elindult a napsütötte füvön, Sirius és James fürgén talpra szökkent.

Lupin és Féregfark ülvemaradtak: Lupin a nyiott könyvbe nézett, de szeme már nem követte a sorokat, halvány ránc jelent meg a két szemöldöke között. Féregfark tekintete Sirius, James és Piton között ugrált, s arca mohó izgalmat tükrözött.

- Hé, Pipogyusz!- szólt emelt hangon James. Piton olyan gyorsan reagált, mintha számított volna a támadásra: eldobta a táskáját, villám gyosan belenyult a tallárja alá, és már félig kirántotta a pálcáját,mikor James elkiáltotta magát:

- Capitulatus!

Piton pálcája felröppent négy méter magasra, majd halk zajjal a fűbe esett. Sirius ugatva felnevetett.

-Obstruckto!- rikkantotta, s Piton, aki már ugrott volna az elejtett pálcája után elterült a fűben.

A közeleben sétáló és üldögélő diákok mind Siriusék felé fordultak.Voltak, akik fel is áltak, és közelebb mentek, hogy jobban lássák az eseményeket. Néhány arc aggodalmat tükrözött, de a többség szemlátomást szórakoztatónak találta az egyenlőtlen küzdelmet.

Piton zihálva hevert a földön. James és Sirius előre szegezett pálcával közeledetek hozzá.- james menetközben mégegyszer hátrapillantott a tóparton ülő lányokra. most már Féregfark is felállt; Lupint megkerülve neéhány lépéssel közelebb ment Pitonhoz, s onnan mreresztgette a szemét.

- Hogy sikerült a vizsga Pipogyi?- kérdezte gúnyosan James.

- Néztem közben: az orra a pergament súrolta- jegyezte meg gonoszul Sirius.- Nem fogják tudni elolvasni a válaszaidat a zsírfoltoktól!

A közelben állók mind nevettek; Pitont szemlátomást általános ellenszenv övezte. Férekfark éleshangon vihogott. Piton megpróvált felállni, de csak vergődni tudott: az ártás láthatatlan béklyókba zárta tagjait.

- Várjatok csak...-zihálta, s közben gyűlölködve Jamesre meredt.- Várjatok csak...

- Mire várjunk?- kérdezte rideg gúnnyal Sirius.- mire készülsz? Belénk törlöd az orrod?

Piton szitkok és rontások elhadart egyvelegével válaszolt, de mivel a pálcája nem volt nála, szavai hatástalanok maradtak.

 -Ráfér egy kis mosás a mocskos szádra- mordult rá James.- Suvickus!

Piton szájából rózsaszínű szappanhab tört elő. Köhögni, öklendezni, majd fuldokolni kezdett...

- Hagyjátok békén!

Sirius hátranézett a válla fölött. James szabad kezével gyorsan a hajába túrt, és megfordult.

A tóparti csapat egyik tagja szólt rájuk. Vállára omló sűrű, sötét vörös haja volt, és élénkzöld mandula vágású szeme- mint Harrynek.

Harry az édesanyjára ismert benne.

-Á, Evans- szólt James, az addiginál mélyebb, kellemesebb zengésű hangon.

Lily lepelezetlen utálattal nézett rá.

- Hagyjátok békén!- ismételte.- Mit ártott nektek?

James a homlokát ráncolta mintha eltűnődne a kérdésen.

- Vele tudod az a gond, hogy él...

Ezen többen nevettek köztük Sirius és Férekfark is. Lupin ellenben még mindig a könyvébe meredt, és Lily sem értékelte a megjegyzést.

- Humorosnak tartod magad, Potter?- szólt megvetően.- Pedig tudod, mi vagy? Egy beképzelt,öntelt, undok, szadista alak! Szállj le Pitonról!

- Rendben, ha megígéred, hogy randizol velem.- vágta rá James.- Áll az alku? Ígérj meg egy randit, akkor Pipogyi többé nem látja a pálcámat.

A hátráltató ártás hatása közben elmúlt,és Piton szappant köpdösve mászni kezdett a pálcája felé.

- Előbb fogok az óriáspolippal randizni, mint veled- felelte Lily.

- Ez nem jött össze, Ágas- szólt Sirius, és újra Piton felé fordult.- Hé!

Piton pálcája azonban már Jamesre szegeződött. Fénycsóva röppent és Harry apjának arcán mély,vérző vágás támadt. A sebből a tallárjára fröccsent a vér. James megpördült a tengelye körül, s a következő villanás nyomán Piton már fejjel lefelé lógott a levegőben. A fejére hulló talár alól két krétafehér láb és megszürkült alsónadrág bukkant elő.

Az összeverődött kisebb tömegben sokan nevettek és tapsoltak. Sirius, James és Féregfark a hasukat fogták a nevetéstől.

Lily, akinek ugyan csak megrándult a szája sarka, gyorsan rászólt Jamesre:

-Tedd le Potter!

-Kérésed parancs- felelte James, és az égfelé rántotta a pálcáját.

Piton a fűbe zuhant, de nyomban felpattant és már emelte is a pálcáját.

- Petrificus totálus!- harsongta Sirius, mire Piton vigyázállásba dermedt és eldőlt, akár egy fa.

- Szálljatok le róla!- kiabálta Lily, és pálcát rántott.

James és Sirius pillantása a lány kezére ugrott.

- Hagyd ezt Evans!- szólt nyomatékos komolysággal James.- Nem akarok rontást küldeni rád.

- Akor vedd le róla az átkot!

James nagyot sóhajtott, Piton felé fordult, és kelletlenül elmotyogta az ellen átkot.

- Tessék, parancsolj- szólt, miközben Piton feltápászkodott a földről.- Nagy szerencséd, hogy Evans itt van, Pipogyusz...

- Nem szorulok rá a mocskos sárvérűre!

Lily meghökkenve pislogott.

- Értem.- szólt fagyosan.- többet nem szólok bele. de ha van egy kis időd, mosd ki a gatyádat, Pipogyusz.

James Pitonra szegezte a pálcáját.

 - Kérj bocsánatot Evanstől- parancsolt rá.

- Nem kértem a segítségedet!- kiabálta James arcába Lily.- Semmivel sem vagy különb nála!

- Micsoda?!- hördült fel James.- Én sose neveznélek... tudod minek!

- Folyton a hajadat túrod, hogy úgy álljon, mintha most szálltál volna le a seprűről, kapkodsz a hülye cikeszed után, a folyosón rontást küldesz mindenkire, aki épp nem szimpatikus neked! Akkora felfújt hólyag vagy,hogy seprű nélkül is repülhetnél! Hányok tőled, Potter.

Azzal Lily sarkonfordult és elrohant.

-Evans!- kiabált utána James. -Evans, várj!

A lány azonban hátra se nézett.