A terem összes falát élénkrózsaszín virágok borították, s a tetejébe a sápadtkék ég mennye-
zetről szív alakú konfettik hullottak alá. Harry a griffendélesek asztalához sietett, és leült a méla un-
dorral gubbasztó Ron meg a kuncogós kedvű Hermione közé.
- Mi van itt? - kérdezte barátait, miközben megtisztította szalonnáját a konfettitől.
Ron némán a tanári asztal felé bökött. Annyira undorodott, hogy még beszélni se volt kedve.
Lockhart a díszítéshez illő rikító rózsaszín talárban állt az asztal mögött, és integetve csendet kért.
Két oldalán tanárkollégái  szobormerev arccal ültek. Harry jól látta, amint McGalagony orcáján
megfeszült egy izom. Piton úgy festett, mintha valaki megitatott volna vele egy nagy bögre Pót-
csont-Rapidot.
- Boldog Bálint-napot! - harsogta Lockhart. - Egyúttal köszönet annak a negyvenhat bará-
tomnak, akik máris elküldték nekem üdvözlőlapjukat! Nos, igen, bátorkodtam megszervezni ezt a
kis meglepetést mindnyájatoknak - és ezzel még nincs vége!

Lockhart tapsolt egyet, mire kinyílt az ajtó, és tucatnyi mogorva képű törpe masírozott be a
terembe. Nem is akármilyen törpék voltak - Lockhart valamennyit felszerelte kis aranyszárnyakkal
és hárfával.
- Ezek az én kedves kis postás Cupidóim! - jelentette be sugárzó mosollyal a tanár. - Ma
egész nap az iskolát fogják járni, és kézbesítik a Bálint-napi üdvözleteiteket. És még ez se minden!
Biztos vagyok benne, hogy kollégáim is szívesen kiveszik a részüket a mókából. Kérjétek meg Pi-
ton professzort, hogy mutassa meg, hogyan kell szeretetszirupot keverni! És ha már itt tartunk, a ra-
vasz öreg Flitwick professzor többet tud a bájolgásbűbájokról, mint bármelyik varázsló széles e vi-
lágon!
Flitwick professzor kezébe temette arcát, Piton képén pedig az az ígéret tükröződött, hogy
mérget fog itatni a szeretetszirup legelső igénylőjével.